Útkeresés

Itt vannak az új csajaim


Elhatároztam, hogy mindennap rajzolok! és festek is ha lehet és gyakorolok a sulihoz és meditálok is. Úgy legyen!

az ÚJ irány

Vettem egy MOLESKINE sketchbook-ot
és elkezdtem bele rajzolni és festeni.
Képek jönnek hamarosan :))

Idén újra festek!

Sajnos tavaly egy ecset vonást sem tettem, tán lefoglaltak a gyerekek, meg az iskola, de most újra kezdem. A fülembe csengenek a skót Andy barátom szavai, aki minden üzenetének aljára odairja: TAKE YOUR TIME FOR YOUR ART!

So, megfogadom.

Bogárka segítségével újra az olajjal próbálkoztam.

Gyönyörű lett, de a tanulság: türelmetlen vagyok, mert sokáig tart megcsinálni és még mindig büdös a terpentin.
Most találtam igaz Ausztráliában egy olyan olajfestéket ami szappannal lemosható és nem szárad meg soha (akár az üveg végtelenségig is nyitva maradhat) csak ha akarod, na ez érdekelne, csak picit messze van.

BOLDOG KARÁCSONYT
ÉS ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK
a nagy család :)

szép kis dal Lucitól

http://www.youtube.com/watch?v=5AFD9g70gM0

GYEREKSZÁJ :)

Panni: - Anya ezek szerszámok?
Én: - Igen: kalapács és kombinált fogó!
Panni: - Kombinálhatok vele???

ERDÉLY tábor 2009. aug 8-18

Arról nem írtam eddig, hogy iskolába járok. 40 évesen a tökéletesség közepén valahogy egy nagy űr kezdett tátongani bennem. Nem tudtam mi az, de biztos voltam abban, hogy az élet nem szólhat csupán arról, hogy legyen házunk, autónk, munkánk,párunk, szuper klassz gyerekeink valami több kell legyen ennél.
Most már tudom, hogy nincsenek véletlenek, elém jött egy olyan lehetőség amire szükségem volt ebben a helyzetben.
2008 szeptemberében beiratkoztam egy nem mindennapi iskolába, a neve sem mindennapi (és nem fogsz róla a neten semmit sem találni, ne is keress én sem találtam:) ) Metafizikai és Szellemtudományi Akadémia.
Többet róla nem írok most csak az apropó az, hogy augusztusban tábort szerveztek Erdélyben.
Több év utáni nyári bezártság után (nem voltunk sehol pedig én imádok utazni) kiszabadultam.
Csúnya ezt mondani de olyan volt mintha újra fiatal tizenéves lettem volna.
(Ritkán van az embernek ilyen érzése, még egyre emlékszem csupán, amikor a Gegével pár éve elmentünk korcsolyázni, hát nem felejtettem el és olyan volt mint 1982-83-ban amikor a műjégpályára volt bérletem 12-13 éves koromban.)
Na ez is olyan volt mint amikor az ember a válláról az óriási batyut lerakja és szinte repül.
(A csajok Ati anyukájánál voltak jó helyen Gege apával, vagyis biztonságban voltak és nem nekem kellett mindenről gondoskodni)
Ez a 10 nap az enyém volt, minden kényelmetlenségével újdonságával és szépségével együtt.
Megtapasztaltam milyen magyarnak lenni, eddig ilyen élményem nem volt. Ott az emberekben él az összetartozás a szeretet csak ezért is érdemes odamenni.
Úsztam a szinte fagyos St Ana tóban, voltunk a láposban, lebegtem a sós vizű büdös Medve tóban :), Brassóban a Drakula vár az annyira jó volt, hogy szívesen beköltöztem volna, a Parajdi sóbánya is meglepő volt, újból jártam parázson, klassz meditációk voltak, álarcos bál, mágus tánc, kozmikus keresztelő és a Korondi népművészet. ÉS Csángóföld, az ezeréves határ, csángó zene, táncika. Az osztály fele több mint 20-an is ott voltak és sikerült mély barátságot is kötnöm.
Szóval nagy élmény volt. A fürdőkád sokszor, a család csak a vége felé hiányzott, de azért sms-eztünk többször.

Képet ide nem rakok fel az alábbi helyen megnézhetitek:

http://picasaweb.google.hu/karsayildy/ERDELYTabor2009Aug?feat=directlink